top of page
  • NelliKertesz

Obszervabilitás – A digitális transzformáció svájci bicskája

Updated: Sep 6, 2023


Jerry Fodor (természetesen magyar származású) amerikai filozófus "svájci bicska" elmélete szerint az ember mentális működése sok kis modulból áll. Miként a svájci bicskának minden funkcióra (vágás, dugóhúzás, sörnyitás stb.) különböző eszköze van, úgy az elménk is egymástól független modulokat fejlesztett ki az egyes feladatok elvégzésére (térlátás, beszédértés, mozgáskoordináció, emlékezés stb.). Ezek a mentális modulok a korábban ötnek, de valójában inkább már kilenc vagy akár huszonegynek gondolt érzékszervünk által folyamatosan szállított adatok értelmezésén és feldolgozásán alapulnak.


Hasonló elvek mentén épül fel a digitális vállalatoknál az obszervabilitás is. Itt az érzékszerveket hardveres vagy szoftveres szenzorok jelentik, amelyek folyamatosan küldik az adatokat a rendszerek fizikai vagy architekturális működéséről, illetve a rajtuk futó tranzakciókról a központi adatbázisba. Az ott található mesterséges intelligencia (MI) a kontextuális adatokból a rendszerek valós működését teszi átláthatóvá. Az MI folyamatosan tanul és működteti saját "svájci bicska" moduljait: infrastruktúra- és alkalmazás monitoring, sérülékenységelemzés és -védelem, digitális élmény és felhasználói viselkedéselemzés, üzleti analitikák előállítása, működésautomatizálás - csak hogy a legfontosabb szakmodulokat említsük.

Az obszervabilitás három célt valósít meg a vállalatok működésében:

  1. Hibátlan és biztonságos digitális tranzakciók - és azok hibamentes, agilis és hatékony menedzselése

  2. Kiváló digitális élmény - felhasználói lojalitás és márkatudatosság fejlesztése

  3. Gyorsabb innováció - kiváló kódok rövidebb idő alatt




Akinek az eddigi okfejtés túl elméletinek vagy koncepcionálisnak tűnt, azt szeretnénk megnyugtatni, az obszervabilitásnak közvetlen kézzel fogható előnyei vannak a vállalatok számára. Nézzünk 3 példát a gyakorlati alkalmazására!


Problémakezelés - Mit kezdjünk az "előrejelezhetetlen" problémákkal?

Nézzük meg egy általános folyamaton, a problémakezelésen keresztül, mi a különbség a monitoring és az obszervabilitás között. A hagyományos monitoringszemlélet KPI-okat és különféle dashboardokat használ a teljesítményproblémák elemzésére. Érzékelhetően ez a szemlélet az ismert helyzetekre és az előzetesen definiálható határértékekre épül, de nem tud mit kezdeni többek között az "előrejelezhetetlen" problémákkal vagy a dinamikusan változó környezettel.

Az obszervabilitás ezzel szemben egészen más megközelítést jelent. Teljes képet ad az általános környezetről, egy addig még ismeretlen problémás helyzetben is képes automatikusan meghatározni a valódi gyökérokot (a probléma előidézéséért felelős egyetlen okot), hovatovább az elhárításra is tesz javaslatot. A stabil üzemidőt, a performancia javulását kapjuk eredményül, a javítási idő lecsökkenése és jobb erőforrás-kihasználás mellett.


Felhőmigráció, illetve kritikus rendszerek cseréje

A felhőtechnológiák lokális alkalmazása, vagy akár a meglévő rendszerek privát vagy publikus felhőbe való költöztetése az új fejlesztések kulcsirányát jelentik a vállatoknál. Az ilyen projektek 3 fő fázisra oszthatók:

  1. Alkalmazás-környezet felmérése

  2. "Lift & Shift" vagy "Refactoring"

  3. Stabilizáció és adaptáció

Az obszervabilitási megoldásokkal azonosíthatjuk a környezeti, illetve az integrációs rétegek kapcsolatait és függőségeit, az alkalmazott technológiákat, valamint a felelős teameket. Ugyancsak hasznos információt kapunk a jelenlegi rendszerek költségeiről, valamint az erőforrások, kapacitások kihasználtságáról.

A felmérés alapján dönthetünk, hogy a meglevő alkalmazást költöztetjük (Lift & Shift) vagy újrafejlesztjük (Refactoring), esetleg kivezetjük a használatból. Az újrafejlesztés újabban többnyire micro-service és konténertechnológiák alkalmazásával zajlik. Az obszervabilitási megoldások segítenek a kódok gyorsabb és hibamentesebb elkészítésében. Az automatikus tesztelések pedig segítenek a hibák korai feltárásában és a teljesítményközpontúság fejlesztésében.



A stabilizációs periódusban az obszervabilitási megoldás folyamatosan figyeli és egyben megtanulja az új rendszer normális működését, előre jelzi a problémát, a bekövetkezett problémák esetén pedig automatikusan azonosítja azok gyökérokait. Minimalizálja az esetleges szolgáltatási kieséseket, felgyorsítja a problémakezelést, feleslegessé teszi a válságstábokat, felszabadítja az erőforrásokat. Az új rendszer sikerének a felhasználói adaptáció szintén kulcseleme. Követhetjük, hogy a felhasználók mikor és hogyan használják az új rendszert, kinek van szüksége további képzésre, milyen élménnyel találkoznak a felhasználók a frissen bevezetett alkalmazás használata során.


Üzleti folyamatok optimalizációja - Onboarding rendszerek

A pénzügyi szektorban az "onboarding" rendszerek kritikus fontosságúak az új ügyfelek bevonásában. Hogyan tudjuk biztosítani ezen folyamatok kiváló és megbízható működését? Nos, itt is az obszervabilitás jelenti az első fontos lépcsőt e lényeges üzleti folyamat valós működésének megértéséhez. Az onboarding folyamat lépései mentén követhetjük a felhasználók élményét, a válaszidőket és a hibákat. Követhetjük, hogy mi miatt veszítjük el az új ügyfeleket, milyen tényezők okozzák a lemorzsolódásukat (technológiai, logikai vagy inkább UX/UI problémák). A tipikus felhasználói session-öket videószerűen visszanézhetjük, hogy megértsük a felhasználói élményt az ügyfél szemszögéből is.

Az obszervabilitással megnyílik a lehetőség a digitális szolgáltatások üzleti kihatásainak megértésére is. Segítségével optimalizálhatjuk a konverziót, biztosíthatjuk az üzleti céloknak vagy SLO-knak való megfelelést, valamint rangsorolhatjuk az üzleti döntéseket azok kritikussága alapján. És ami még ennél is fontosabb, végső soron a felhasználók jobb digitális élményt fognak tapasztalni.


Hogyan intézményesül az obszervabilitás a vállalati működésbe?

Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy hónapokat vagy éveket vesztegessenek el saját eszközök fejlesztésével, különféle megoldások tesztelésével, amelyek csak az obszervabilitás kis szeleteit nyújtják. Az áttörést egy olyan platform jelenti, amely "megfigyelhetővé" teszi az összes rendszert és alkalmazást, használható válaszokat ad, valamint a leggyorsabban biztosítja a technológiai és üzleti megtérülést. Az obszervabilitás valójában egy olyan utazás, ami elvisz bennünket a fenntartható üzleti növekedéshez. Nemcsak a termelékenységet, hanem a pozitív munkakapcsolatokat is megerősíti, amelyek elengedhetetlenek a hatékony, együttműködő kultúra kialakításához is.

A Dynatrace technológiája és képességei már most túlmutatnak az obszervabilitás alapkészségein. A Dynatrace egyetlen egységes platformban nyújt automatikus válaszokat, a teljes kontextust veszi alapul és képes ok-okozati összefüggéseket azonosítani, megnyitva az ajtót az innovációs törekvések megvalósítása és a sikeres digitális transzformáció előtt.



77 views
bottom of page