Az obszervabilitási stratégia megkerülhetetlen – Visszatekintés az OH2025 vezetői blokkjára
- Daniel Lukacs
- 23 hours ago
- 3 min read
Korábban már beszámoltunk az Observability Hungary 2025-ről, és részletesen bemutattuk, hogy a Dynatrace szakértői szerint az obszervabilitás hogyan segíthet összehangolni az IT és az üzlet igényeit. Ezúttal a 2025. május 28-án a CEU Nádor Event Centerben tartott konferencia délelőtti blokkjára koncentrálva tovább visszük a stratégiai vonalat, és megnézzük, milyen gyakorlati iránymutatást kaphatnak az obszervabilitási stratégia irányába indulók, illetve hol tartanak a magyar nagyvállalatok ezen az úton.
A kávészünet után Veréb Elemér (Provice Informatika) a Dynatrace-csapat által megkezdett stratégiai fonalat vette föl, és a Johan Dahlin által is tárgyalt üzleti obszervabilitás szempontjából, de IT kontextusba helyezett definícióval vezette be mondandóját:
"Az obszervabilitás az a stratégiai képesség, amellyel mélyrehatóan megérthetjük digitális szolgáltatásaink és infrastruktúrájuk valós idejű állapotát és teljesítményét a keletkező működési adatok elemzése révén."
Elemér leszögezte, hogy tanulható, ámde kritikus képességről van szó, amellyel minden nagyvállalatnak rendelkeznie kell, és amely kulcsfontosságú a digitális transzformáció szempontjából, és képes arra, hogy összekösse az üzletet, a technológiát és a vállalatnál dolgozó különböző csapatokat.
Az obszervabilitás kritikus képesség abból a szempontból is, hogy ez képes visszaadni a vezetők kezébe az irányítást az átláthatatlanul bonyolult, emberi aggyal nehezen követhető digitális infrastruktúrák felett.
Elemér részletesen kifejtette, hogyan lehet, és miért szükséges az obszervabilitási képességünket összehangolni a vállalati stratégiával.
"Értsük meg úgy az üzletet, ahogyan korábban soha."
- folytatta a Dynatrace üzenetével, majd meghatározta azokat a célokat, amelyeket a digitális nagyvállalatok az obszervabilitás révén elérhetnek:
Zökkenőmentes és biztonságos digitális tranzakciók
Felgyorsult innováció
Páratlan digitális ügyfélélmény
Mindezek által pedig fejlődik a szolgáltatások minősége, emelkedik az ügyfelek és a munkavállalók lojalitása – összességében nő a szervezet által előállított érték, és versenyelőnyre tesz szert a vállalat.
Az obszervabilitási értékmodellben pedig, amelyet Elemér ezt követően bemutatott, ahhoz adott részletes stratégiai áttekintést, hogyan építhetjük fel folyamatainkat úgy, hogy végül eljussunk ezekhez a célokhoz – a hétköznapi manuális munka során keletkező adathalmaztól kezdve a felhőben működő applikáció-infrastruktúrán keresztül az üzleti elemzők és a döntéshozó vezetők munkájáig.
Persze az egész szervezetet átható obszervabilitási tudatosság mit sem ér, ha a munkavállalók nincsenek mind "beavatva" és kiképezve az eszközök használatára. Ennek megfelelően ez a stratégiai értékmodell segíthet a megvalósítás alapját képező roadmap, illetve olyan szervezeti bontások elkészítésénél, amelyek csapat szinten mutatják be a kitűzött obszervabilitási célokat. A modell egyébként a szervezet teljes egészének optimalizálásához és finomhangolásához is használható.
Elemér a modell bemutatása után felkonferálta a következő programpontban szereplő kerekasztal beszélgetést, amelyet saját maga moderált, és amelyen részt vett Bakos Sándor (K&H Csoport), Ficzere Zoltán (Yettel Magyarország), Janiga Csaba (OTP Bank) és Klotz Tamás (Pillér Kft.).
A beszélgetés indító témája az obszervabilitás monitoringhoz képest történő meghatározása volt, amelyre válaszul Janiga Csaba a prediktivitás képességét, mint kulcsfontosságú előrelépést hangsúlyozta ki, Ficzere Zoltán a monitoringot az autó műszerfalához, az obszervabilitást pedig a szakszervízhez hasonlította. Klotz Tamás a silós rendszerek monitoringjának összefüggéseiben történő, magas szintű átláthatóságként határozta meg a képességet, Bakos Sándor pedig a megközelítésben lévő különbségről beszélt, mivel az obszervabilitás a szervezet egészének válik hasznára, nem csak az informatikai rendszerek üzemeltetőinek segít.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy
obszervabilitási stratégia bevezetése mindenképpen szükségszerű és megkerülhetetlen,
viszont a kidolgozás és megvalósítás tekintetében a hazai szervezetek még az út elején járnak. Ezt megnehezíti többek között az is, hogy a szervezetek üzleti, illetve egyéb részlegeit nehéz úgy érdekeltté tenni, hogy viszonylag keveset tudnak az obszervabilitás fogalmáról és mibenlétéről.
A megoldást a szervezet egészének edukálásában látják, illetve abban, hogy az obszervabilitás által kínált lehetőségekkel, információkkal és felhasználási módokkal a többi részleget is megismertessék.
Bakos kiemelte, hogy az obszervabilitás kínál megoldásokat olyan igényekre, amelyekkel az üzlet rendelkezik, viszont nem tudja, hogy ezeket várhatja, várhatná az obszervabilitástól – ilyenek például a szolgáltatás állapotára, felhasználói utakra, felhasználói viselkedésre vonatkozó adatok. Klotz hozzátette, hogy számos esetben pusztán a régi, nem hatékony berögződéseket kellene megváltoztatni ahhoz, hogy például adott esetben közvetlenül a szervezet vezetője vehesse hasznát az obszervabilitás által kínált megoldásoknak.
Janiga az eltérő terminológia problémáját emelte ki, miután azt tapasztalta, hogy ugyanazokon a kifejezéseken egész mást ért az IT, illetve az üzlet. Hangsúlyozta az olyan szerepkörök fontosságát, mint amilyen a Business Analyst vagy a Product Owner – ők ugyanis képesek közös nevezőre hozni a két felet, tehát kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az obszervabilitási stratégia bevezetésében, illetve az ehhez szükséges szemléletváltás elindításában.
A beszélgetés résztvevői mind arról számoltak be, hogy a szervezetük vagy rendelkezik dedikált observability csapattal, vagy pedig cég szintű szándék van az obszervabilitás stratégiai bevezetésére. Úgy látják, hogy néhány éven belül el is érhetik azt a szintet, ahol már ténylegesen obszervabilitásról beszélhetünk. Az úton elindultak, az irány egyértelmű, és a Dynatrace segítségével a cél is elérhetőnek tűnik.
Comments