Observability Hungary 2025 – Egy nap a hazai Dynatrace- és observability ökoszisztémával

2025. május 28-án a CEU Nádor Event Centerben gyűlt össze a hazai obszervabilitás krémje a Dynatrace | Provice által szervezett Observability Hungary 2025 konferencia alkalmából. A hagyományteremtő eseményen hazai és nemzetközi szakértők járták körbe az obszervabilitás témakörét. A vendégek kerekasztalbeszélgetésből tudhatták meg, hogy ügyféloldalon mit gondolnak a technológiai vezetők és a Dynatrace vezéregyéniségeitől értesülhettek arról, merre tart az obszervabilitás.

A konferencia bőven kínált lehetőséget az inspirálódásra, stratégiai és gyakorlati szempontból egyaránt. A reggeli blokkban a Dynatrace két regionális nagyágyúja, Johan Dahlin és Andreas (Andi) Grabner avatta be a jelenlévőket abba, hogy egy megfelelő stratégiai megközelítéssel használt obszervabilitási platform hogyan segíthet összehangolni az üzleti és informatikai célokat, valamint új szintre emelni az innovációt.

Beyond the data, beyond tomorrow – ez volt a konferencia mottója, de igazából Johan Dahlin (Dynatrace, regionális igazgató) nyitóbeszédének címe is lehetett volna. Az Észak-Európát és Kelet-Közép-Európát tömörítő régiót vezető Johan a piacvezető AI-vezérelt observability platformon, a Dynatrace-en keresztül mutatta be az obszervabilitásban, különösen az üzleti obszervabilitásban rejlő potenciált. Felvillantotta, hogy mi mindenre tehet képessé a platform, és kijelölte a követendő utat is a konferencia 120 résztvevője számára.

Johan Dahlin, Dynatrace regionális igazgató (Észak- és Kelet-Közép-Európa)

Dahlin elsősorban az üzleti obszervabilitás köré építette fel előadását, amelyet azzal az indítókérdéssel kezdett, hogy

mi van akkor, ha az összes rendszerünk működik, de az üzlet mégis jelzi, hogy gond van?

Ez bizony arra utal, hogy az IT- és üzleti célok nincsenek összhangban egymással, ami nem meglepő, hiszen a két terület metrikái ritkán egyeznek egymással.

Viszont a modern obszervabilitási eszközök éppen azért léteznek, hogy hidat képezzenek az IT és az üzlet között: a különböző célok mutatói kiegészítsék egymást, a rendszerek az üzlet céljait támogassák (hiszen ez az egész vállalat érdeke), és végül, élő képet kapjunk az üzleti adatokról, informatikai kontextusban. (A Dynatrace azért vezeti magasan az obszervabilitási platformok mezőnyét, mert élő, valós és teljeskörű üzleti információt biztosít, nem becslések és mintavételezések alapján állnak össze a dashboardok.)

Johan végül 3 pontban foglalta össze a vállalatok számára követendő jövőbeli akciótervet:

1. Silók lebontása: kommunikáció és együttműködés megteremtése az IT és az üzlet között; valamint lefektetni az igazán fontos célokat és azok kritériumait.

2. Üzleti folyamatok digitális leképezése: a megfelelően konfigurált, működésünk egészére rálátó obszervabilitási platform páratlan lehetőséget biztosít számunkra.

3. Engedjük szabadon az AI-t: hagyjuk, hogy mesterséges intelligencia gyűjtse és rendszerezze az ember számára feldolgozhatatlan mennyiségű adatot, nekünk pedig csak döntéseket kell hoznunk, vagy jóváhagynunk az előkészített döntéseket.

Mindennek az egyik végkicsengése pedig az, hogy az IT csapat így hibajavítások helyett több időt nyerhet arra, amivel a lehető legnagyobb értéket teremti az üzlet számára, vagyis koncentrálhat az innovációra. Éppen erre kapcsolódott Andreas (Andi) Grabner előadása is, akit Johan egyszerűen csak mint "Dynatrace legenda" konferált fel.

Andreas "Andi" Grabner, Dynatrace & CNFC legenda

Andi nemcsak a Dynatrace csapatának oszlopos tagja már több, mint másfél évtizede, de egyben a Cloud Native Computive Foundation nagykövete és a PurePerformance podcast házigazdájaként a Platform Engineering megközelítés egyik élharcosa.

Andi főként arról beszélt, hogyan teremthetünk olyan környezetet fejlesztőink és engineereink számára, amelyben gyorsan, eredményesen tudnak dolgozni, ráadásul ahol a munka élmény lehet a számukra. Ezt az obszervabilitással és az elérendő céloknak megfelelően megtervezett, és lehető leghatékonyabb, leginkább felhasználóbarát fejlesztői környezet létrehozásával lehet megalapozni.

A szervezetek így meg tudják tartani a legértékesebb, innovációt szállító munkavállalóikat és hosszú távon óriási versenyelőnyt építhetnek ki.

Szintén erre a témára kapcsolódott előadásával Jagusztin László (Alerant), aki a platform engineeringet a DevOps után következő fejlettségi szintként mutatta be. A reggeli blokkot Mauro Pessina (Akamas) zárta, aki egy AI-vezérelt, automata felhőoptimalizálási megoldást mutatott be.

A konferencia délelőtti programjában még Veréb Elemér, a Provice Informatika ügyvezetője mutatta be, hogyan juthatunk el az üzleti obszervabilitás révén a kívánt vállalati céljainkhoz, majd kerekasztalbeszélgetés következett, amelyen többek között a Yettel Magyarország, az OTP Bank és a K&H Csoport képviselői osztották meg az obszervabilitás területén szerzett tapasztalataikat.

A kerekasztalbeszélgetés volt a konferencia egyik legizgalmasabb programja, balról jobbra: Bakos Sándor (K&H Csoport), Ficzere Zoltán (Yettel Magyarország), Janiga Csaba (OTP Bank), Klotz Tamás (Pillér Kft.), Veréb Elemér (Provice Informatika)

A délutáni program előadói a technikai részletekben merültek el: délelőtti előadása gyakorlati folytatásában Andi Grabner élő demóval illusztrálta a belső fejlesztői platformok tekintetében a Dynatrace hasznosságát, Bortnyák Bence (Intalion) log menedzsment megoldásokat hasonlított össze, Stan Markov (Dynatrace) a DORA problémájára hozott technológiai megoldást, Csurgai Gábor (Telvice) pedig a MÁV+ applikáció Dynatrace-szel végzett fejlesztésének tapasztalatait mesélte el.

A konferencia záró blokkjában Jakub Dering (Akamas) 50 ezer Kubernetes pod optimalizálásának tanulságait mutatta be, Tóth Ádám (InnovaTeQ) a belső és ügyféloldali rendszerek eltérő obszervabilitási és performancia igényeit, illetve az ezekhez szükséges stratégiákat vázolta fel, Tóth Bálint (Provice Informatika) pedig élőben mutatta be mire képes az Ansible automatizációs platform.

A Dynatrace szponzorálásával megvalósított konferenciára ellátogatott 120 vendég átfogó képet kaphatott az obszervabilitás jövőképéről, valamint a technológiával kapcsolatos aktuális tapasztalatokról, és számos gyakorlati példával gazdagodott, amelyeket a mindennapi munkájuk során is hasznosíthatnak.

A hagyományteremtő esemény sikerére és a pozitív visszajelzésekre való tekintettel a szervezőcsapat már a jövő évi folytatást tervezi.