My Items

Fotó: Adobe Firefly Képzelj el egy Formula–1-es autót, ami 300 km/órás sebességgel száguld a monzai egyenesben, de a mérnökök a boxfalon vakok.   Nincs telemetria, nincsenek szenzoradatok, csak a pilóta elmondására hagyatkozhatnak, amikor a motor már füstöl. Őrültségnek hangzik, ugye? Pedig a mai nagyvállalati IT-rendszerek gyakran pontosan így működnek. Ha a rendszereid ma bonyolultabbak, mint amit egyetlen hagyományos monitoring dashboardon át lehet látni, akkor valójában obszervabilitási problémád van. A felhő és az AI már nem a jövő – az igazi kérdés az: látod-e, mi történik valójában a motorháztető alatt? Valami végleg megváltozott az IT-ben A felhasználók ma már minden digitális interakciótól real-time, hibátlan élményt várnak. Eközben a háttérben sosem látott komplexitás uralkodik: mikroszervizek ezrei, hibrid és multi-cloud környezetek, valamint egyre inkább "fekete dobozként" működő AI-modellek dolgoznak össze. A hagyományos monitoring itt már elvérzik. A CPU-használatot vagy a memóriát mérni olyan, mintha csak a guminyomást néznénk a boxban, miközben a motorvezérlés rakoncátlankodik. Az obszervabilitás viszont megadja a kontextust: logok, metrikák, trace-ek és üzleti eventek alapján mutatja meg, hogyan viselkedik a rendszer egészében . Az autonóm komponensek és az AI-korszak berobbanásával az obszervabilitás adja azt a bizalomréteget, ami nélkül nincs magyarázhatóság és megbízható ROI-mérés. A magyar valóság: boxkiállás az on-prem és a felhő határán Hol tartunk mi? A hazai nagyvállalatok jelentős része még mindig az on-prem örökségén vagy menedzselt megoldásokon ül. Bár az igény a szigorú kontrollra és a megfelelőségre érthető (ez magyarázza a private cloud erős hazai jelenlétét), ez a ragaszkodás sokszor kritikus mértékben lassítja a modernizációt. De a halogatás ideje lejárt. A legacy rendszerek, az edge computing és a mikroszervizek folyamatosan változó keverékét emberi erővel már képtelenség lekövetni. Ha nincs egy egységes platformod, a hirtelen beeső incidensek olyanok lesznek, mint egy váratlan Safety Car fázis – felborítják a stratégiát, az SLA-k sérülnek, az üzemeltetési költségek elszállnak, az üzleti innováció tempója pedig lelassul. AI, mint a te személyes versenystratégád Nem véletlen, hogy a Dynatrace lett a Visa Cash App RB F1 Team (VCARB)  hivatalos obszervabilitási és teljesítmény-analitikai partnere. A versenypályán és a vállalati IT-ben ugyanaz a cél: a milliónyi adatpontból valós idejű, versenyt nyerő döntéseket hozni. A modern nagyvállalati IT maga az F1-es autó (brutálisan összetett, folyamatosan finomhangolt gépezet). Az obszervabilitás a telemetria és a boxutca mérnöki csapata. Az AI és az AIOps pedig a zseniális stratéga, aki a háttérben adatpontok millióiból „súgja meg”, hogy mikor kell kiállni a boxba, vagy hol bújnak meg a rejtett teljesítménytartalékok. Hozd ki a maximumot a digitális motorodból! – Observability Hungary 2026 Szeretnéd tudni, hogyan építheted fel a saját digitális boxutcádat? A Provice által szervezett Observability Hungary 2026  konferencián pont ezt mutatjuk meg: hogyan léphetnek szintet a hazai nagyvállalatok az on-prem világból a modern, SaaS-alapú obszervabilitásba úgy, hogy közben a kontroll is a kezükben marad. Mit kapsz, ha eljössz? Konkrét sztorikat:  Hazai és nemzetközi vállalatok esettanulmányait – nem csak elméletet, hanem kőkemény gyakorlati megvalósítást. AI és obszervabilitás:  Megmutatjuk, hogyan illeszkedik az obszervabilitás a vállalati AI-stratégiádba (és miért dől be a projekt nélküle). Szakmai és üzleti fókusz:  Szervezeti, technológiai és üzleti szempontból is körbejárjuk a buktatókat és a sikertényezőket. A nap házigazdája a hazai F1-es közvetítésekből és motorsportból jól ismert Szujó Zoltán  lesz. Zoli több száz futamról tudósított, így testközelből látta, hogyan épül fel a csúcsteljesítmény a pályán és a háttérben – mi pedig pontosan ezt a gondolkodásmódot hozzuk át most a nagyvállalati IT világába. Időpont:  2026. május 5., 9.00-17.00 Helyszín:  CEU Nádor Event Center, Budapest Ne hagyd, hogy a versenytársaid elhúzzanak melletted, miközben te még a régi dashboardokat bújod és a logokat silózod! Hozd el az üzemeltetési és üzleti döntéshozó kollégákat is, és építsük fel együtt a jövőbiztos IT-infrastruktúrádat.

DynaTaste: Egy kávéval a jövőbe  elnevezésű eseményünkön a csodálatos Haris Parkban olyan közönségnek mutattuk be a Dynatrace observability platformot, akik számára ez alapvetően új terület.  Ilyenkor az egyik legnagyobb kihívás, hogy "elég keveset" tudjunk beszélni a Dynatrace-ről, ugyanis a benne rejlő lehetőségek annyira szerteágazóak és olyan messzire mutatnak, hogy első látásra nehéz megfogni és átlátni – miközben a platform egészen égető és kézzelfogható problémákat is meg tud oldani, szinte azonnal. A résztvevők Veréb Elemér rövid gondolatébresztője után Timaffy Balázs (Provice) prezentációjából kaphattak átfogó képet az obszervabilitás és a Dynatrace jelentőségéről, majd Melegh Csanád (Raiffeisen Informatik) előadása vezette végig őket azon, hogy az elmúlt évtized során a Raiffeisen ausztriai operációjában hogyan kapott szerepet az obszervabilitás. A Raiffeisen-nél kezdetben application process monitoring (APM) "fedőnévvel" – egy-egy specifikus probléma mentén kezdték el bevezetni a Dynatrace-t, amely végül a szervezet teljes IT-működésébe beépült, és tovább bővül az üzlet mindennapjaiban jelenleg is. Melegh Csanád (Raiffeisen Informatik) prezentációja Tóth Bálint (Provice) ezután élő demójában mutatta be a hallgatóságnak a platform működését, Repei Gábor (Provice) pedig azt ismertette, hogy a Dynatrace hogyan oldja meg az egyik legjelentősebb aktuális IT-feladatot, a kiterjedt log -ok feldolgozását. A rövid, de annál tartalmasabb szakmai program után Losonczy Marcell (Maran Coffee) kávépörkölő és specialty coffee szakértő tartott workshopot, amelyen rengeteget újdonságot tanulhattunk magáról a kávéról, nemcsak annak elkészítéséről és pörköléséről, de kávé növényről és annak gyümölcséről is, trenírozhattuk szaglásunkat, és természetesen számos kávékülönlegességet kóstolhattunk meg. A kávé workshop természetszerűleg adott helyet a kötetlen szakmai beszélgetéseknek, amelyek után – alig vettük észre, hogy a délelőtt elszaladt –, ötletektől eltelve, de a kávétól és a találkozótól felfrissülten távozhattak vendégeink. A Provice csapata remekül érezte magát, amiért egyaránt hálával tartozunk érdeklődő és nyitott vendégeink, a profi és érdekfeszítő kávé-szakértő és az otthonos és lebilincselő helyszínt varázsoló Haris Park csapatának. Mi már a következő alkalmat tervezzük – ha most nem tudtál velünk tartani, reméljük, hogy legközelebb ott tudsz lenni! Ne felejtsd el követni LinkedIn oldalunkat , illetve LinkedIn hírlevelünket , hogy időben értesülj jövőbeni rendezvényeinkről, illetve a Dynatrace újdonságairól és az obszervabilitás legfontosabb fejleményeiről.

Korábban már beszámoltunk az Observability Hungary 2025-ről, és részletesen bemutattuk, hogy a Dynatrace szakértői szerint az obszervabilitás hogyan segíthet összehangolni az IT és az üzlet igényeit . Ezúttal a 2025. május 28-án a CEU Nádor Event Centerben tartott konferencia délelőtti blokkjára koncentrálva tovább visszük a stratégiai vonalat, és megnézzük, milyen gyakorlati iránymutatást kaphatnak az obszervabilitási stratégia irányába indulók, illetve hol tartanak a magyar nagyvállalatok ezen az úton. Observability Hungary 2025 – Hangulatvideó A kávészünet után Veréb Elemér (Provice Informatika)  a Dynatrace-csapat által megkezdett stratégiai fonalat vette föl, és a Johan Dahlin által is tárgyalt üzleti obszervabilitás szempontjából, de IT kontextusba helyezett definícióval vezette be mondandóját: "Az obszervabilitás az a stratégiai képesség, amellyel mélyrehatóan megérthetjük digitális szolgáltatásaink és infrastruktúrájuk valós idejű állapotát és teljesítményét a keletkező működési adatok elemzése révén." Elemér leszögezte, hogy tanulható, ámde kritikus képességről van szó, amellyel minden nagyvállalatnak rendelkeznie kell, és amely kulcsfontosságú a digitális transzformáció szempontjából, és képes arra, hogy összekösse az üzletet, a technológiát és a vállalatnál dolgozó különböző csapatokat. Az obszervabilitás kritikus képesség  abból a szempontból is, hogy ez képes visszaadni a vezetők kezébe az irányítást  az átláthatatlanul bonyolult, emberi aggyal nehezen követhető digitális infrastruktúrák felett. Veréb Elemér (Provice Informatika) Elemér részletesen kifejtette, hogyan lehet, és miért szükséges az obszervabilitási képességünket összehangolni a vállalati stratégiával. "Értsük meg úgy az üzletet, ahogyan korábban soha." - folytatta a Dynatrace üzenetével, majd meghatározta azokat a célokat, amelyeket a digitális nagyvállalatok az obszervabilitás révén elérhetnek: Zökkenőmentes és biztonságos digitális tranzakciók Felgyorsult innováció Páratlan digitális ügyfélélmény Mindezek által pedig fejlődik a szolgáltatások minősége, emelkedik az ügyfelek és a munkavállalók lojalitása – összességében nő a szervezet által előállított érték, és versenyelőnyre tesz szert a vállalat. Az obszervabilitási értékmodellben pedig, amelyet Elemér ezt követően bemutatott, ahhoz adott részletes stratégiai áttekintést, hogyan építhetjük fel folyamatainkat úgy, hogy végül eljussunk ezekhez a célokhoz – a hétköznapi manuális munka során keletkező adathalmaztól kezdve a felhőben működő applikáció-infrastruktúrán keresztül az üzleti elemzők és a döntéshozó vezetők munkájáig. Előadása után Veréb Elemér kerekasztal beszélgetésre invitálta a meghívottakat Persze az egész szervezetet átható obszervabilitási tudatosság mit sem ér, ha a munkavállalók nincsenek mind "beavatva" és kiképezve az eszközök használatára. Ennek megfelelően ez a stratégiai értékmodell segíthet a megvalósítás alapját képező roadmap, illetve olyan szervezeti bontások elkészítésénél, amelyek csapat szinten mutatják be a kitűzött obszervabilitási célokat. A modell egyébként a szervezet teljes egészének optimalizálásához és finomhangolásához is használható. Elemér a modell bemutatása után felkonferálta a következő programpontban szereplő kerekasztal beszélgetést, amelyet saját maga moderált, és amelyen részt vett Bakos Sándor (K&H Csoport), Ficzere Zoltán (Yettel Magyarország), Janiga Csaba (OTP Bank) és  Klotz Tamás (Pillér Kft.) . A kerekasztal beszélgetés a konferencia egyik csúcspontja volt, balról jobbra: Bakos Sándor (K&H Csoport), Ficzere Zoltán (Yettel Magyarország), Janiga Csaba (OTP Bank), Klotz Tamás (Pillér Kft.), Veréb Elemér (Provice Informatika) A beszélgetés indító témája az obszervabilitás monitoringhoz képest történő meghatározása volt, amelyre válaszul Janiga Csaba a prediktivitás képességét, mint kulcsfontosságú előrelépést hangsúlyozta ki, Ficzere Zoltán a monitoringot az autó műszerfalához, az obszervabilitást pedig a szakszervízhez hasonlította. Klotz Tamás a silós rendszerek monitoringjának összefüggéseiben történő, magas szintű átláthatóságként határozta meg a képességet, Bakos Sándor pedig a megközelítésben lévő különbségről beszélt, mivel az obszervabilitás a szervezet egészének válik hasznára, nem csak az informatikai rendszerek üzemeltetőinek segít. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy obszervabilitási stratégia bevezetése mindenképpen szükségszerű és megkerülhetetlen, viszont a kidolgozás és megvalósítás tekintetében a hazai szervezetek még az út elején járnak. Ezt megnehezíti többek között az is, hogy a szervezetek üzleti, illetve egyéb részlegeit nehéz úgy érdekeltté tenni, hogy viszonylag keveset tudnak az obszervabilitás fogalmáról és mibenlétéről. Bakos Sándor (balra) és Ficzere Zoltán A megoldást a szervezet egészének edukálásában látják, illetve abban, hogy az obszervabilitás által kínált lehetőségekkel, információkkal és felhasználási módokkal a többi részleget is megismertessék. Bakos kiemelte, hogy az obszervabilitás kínál megoldásokat olyan igényekre, amelyekkel az üzlet rendelkezik, viszont nem tudja, hogy ezeket várhatja, várhatná az obszervabilitástól – ilyenek például a szolgáltatás állapotára, felhasználói utakra, felhasználói viselkedésre vonatkozó adatok. Klotz hozzátette, hogy számos esetben pusztán a régi, nem hatékony berögződéseket kellene megváltoztatni ahhoz, hogy például adott esetben közvetlenül a szervezet vezetője vehesse hasznát az obszervabilitás által kínált megoldásoknak. Janiga az eltérő terminológia problémáját emelte ki, miután azt tapasztalta, hogy ugyanazokon a kifejezéseken egész mást ért az IT, illetve az üzlet. Hangsúlyozta az olyan szerepkörök fontosságát, mint amilyen a Business Analyst vagy a Product Owner – ők ugyanis képesek közös nevezőre hozni a két felet, tehát kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az obszervabilitási stratégia bevezetésében, illetve az ehhez szükséges szemléletváltás elindításában. Janiga Csaba (balra) és Klotz Tamás A beszélgetés résztvevői mind arról számoltak be, hogy a szervezetük vagy rendelkezik dedikált observability csapattal, vagy pedig cég szintű szándék van az obszervabilitás stratégiai bevezetésére . Úgy látják, hogy néhány éven belül el is érhetik azt a szintet, ahol már ténylegesen obszervabilitásról beszélhetünk. Az úton elindultak, az irány egyértelmű, és a Dynatrace segítségével a cél is elérhetőnek tűnik.