My Items

Korábban már beszámoltunk az Observability Hungary 2025-ről, és részletesen bemutattuk, hogy a Dynatrace szakértői szerint az obszervabilitás hogyan segíthet összehangolni az IT és az üzlet igényeit . Ezúttal a 2025. május 28-án a CEU Nádor Event Centerben tartott konferencia délelőtti blokkjára koncentrálva tovább visszük a stratégiai vonalat, és megnézzük, milyen gyakorlati iránymutatást kaphatnak az obszervabilitási stratégia irányába indulók, illetve hol tartanak a magyar nagyvállalatok ezen az úton. Observability Hungary 2025 – Hangulatvideó A kávészünet után Veréb Elemér (Provice Informatika)  a Dynatrace-csapat által megkezdett stratégiai fonalat vette föl, és a Johan Dahlin által is tárgyalt üzleti obszervabilitás szempontjából, de IT kontextusba helyezett definícióval vezette be mondandóját: "Az obszervabilitás az a stratégiai képesség, amellyel mélyrehatóan megérthetjük digitális szolgáltatásaink és infrastruktúrájuk valós idejű állapotát és teljesítményét a keletkező működési adatok elemzése révén." Elemér leszögezte, hogy tanulható, ámde kritikus képességről van szó, amellyel minden nagyvállalatnak rendelkeznie kell, és amely kulcsfontosságú a digitális transzformáció szempontjából, és képes arra, hogy összekösse az üzletet, a technológiát és a vállalatnál dolgozó különböző csapatokat. Az obszervabilitás kritikus képesség  abból a szempontból is, hogy ez képes visszaadni a vezetők kezébe az irányítást  az átláthatatlanul bonyolult, emberi aggyal nehezen követhető digitális infrastruktúrák felett. Veréb Elemér (Provice Informatika) Elemér részletesen kifejtette, hogyan lehet, és miért szükséges az obszervabilitási képességünket összehangolni a vállalati stratégiával. "Értsük meg úgy az üzletet, ahogyan korábban soha." - folytatta a Dynatrace üzenetével, majd meghatározta azokat a célokat, amelyeket a digitális nagyvállalatok az obszervabilitás révén elérhetnek: Zökkenőmentes és biztonságos digitális tranzakciók Felgyorsult innováció Páratlan digitális ügyfélélmény Mindezek által pedig fejlődik a szolgáltatások minősége, emelkedik az ügyfelek és a munkavállalók lojalitása – összességében nő a szervezet által előállított érték, és versenyelőnyre tesz szert a vállalat. Az obszervabilitási értékmodellben pedig, amelyet Elemér ezt követően bemutatott, ahhoz adott részletes stratégiai áttekintést, hogyan építhetjük fel folyamatainkat úgy, hogy végül eljussunk ezekhez a célokhoz – a hétköznapi manuális munka során keletkező adathalmaztól kezdve a felhőben működő applikáció-infrastruktúrán keresztül az üzleti elemzők és a döntéshozó vezetők munkájáig. Előadása után Veréb Elemér kerekasztal beszélgetésre invitálta a meghívottakat Persze az egész szervezetet átható obszervabilitási tudatosság mit sem ér, ha a munkavállalók nincsenek mind "beavatva" és kiképezve az eszközök használatára. Ennek megfelelően ez a stratégiai értékmodell segíthet a megvalósítás alapját képező roadmap, illetve olyan szervezeti bontások elkészítésénél, amelyek csapat szinten mutatják be a kitűzött obszervabilitási célokat. A modell egyébként a szervezet teljes egészének optimalizálásához és finomhangolásához is használható. Elemér a modell bemutatása után felkonferálta a következő programpontban szereplő kerekasztal beszélgetést, amelyet saját maga moderált, és amelyen részt vett Bakos Sándor (K&H Csoport), Ficzere Zoltán (Yettel Magyarország), Janiga Csaba (OTP Bank) és  Klotz Tamás (Pillér Kft.) . A kerekasztal beszélgetés a konferencia egyik csúcspontja volt, balról jobbra: Bakos Sándor (K&H Csoport), Ficzere Zoltán (Yettel Magyarország), Janiga Csaba (OTP Bank), Klotz Tamás (Pillér Kft.), Veréb Elemér (Provice Informatika) A beszélgetés indító témája az obszervabilitás monitoringhoz képest történő meghatározása volt, amelyre válaszul Janiga Csaba a prediktivitás képességét, mint kulcsfontosságú előrelépést hangsúlyozta ki, Ficzere Zoltán a monitoringot az autó műszerfalához, az obszervabilitást pedig a szakszervízhez hasonlította. Klotz Tamás a silós rendszerek monitoringjának összefüggéseiben történő, magas szintű átláthatóságként határozta meg a képességet, Bakos Sándor pedig a megközelítésben lévő különbségről beszélt, mivel az obszervabilitás a szervezet egészének válik hasznára, nem csak az informatikai rendszerek üzemeltetőinek segít. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy obszervabilitási stratégia bevezetése mindenképpen szükségszerű és megkerülhetetlen, viszont a kidolgozás és megvalósítás tekintetében a hazai szervezetek még az út elején járnak. Ezt megnehezíti többek között az is, hogy a szervezetek üzleti, illetve egyéb részlegeit nehéz úgy érdekeltté tenni, hogy viszonylag keveset tudnak az obszervabilitás fogalmáról és mibenlétéről. Bakos Sándor (balra) és Ficzere Zoltán A megoldást a szervezet egészének edukálásában látják, illetve abban, hogy az obszervabilitás által kínált lehetőségekkel, információkkal és felhasználási módokkal a többi részleget is megismertessék. Bakos kiemelte, hogy az obszervabilitás kínál megoldásokat olyan igényekre, amelyekkel az üzlet rendelkezik, viszont nem tudja, hogy ezeket várhatja, várhatná az obszervabilitástól – ilyenek például a szolgáltatás állapotára, felhasználói utakra, felhasználói viselkedésre vonatkozó adatok. Klotz hozzátette, hogy számos esetben pusztán a régi, nem hatékony berögződéseket kellene megváltoztatni ahhoz, hogy például adott esetben közvetlenül a szervezet vezetője vehesse hasznát az obszervabilitás által kínált megoldásoknak. Janiga az eltérő terminológia problémáját emelte ki, miután azt tapasztalta, hogy ugyanazokon a kifejezéseken egész mást ért az IT, illetve az üzlet. Hangsúlyozta az olyan szerepkörök fontosságát, mint amilyen a Business Analyst vagy a Product Owner – ők ugyanis képesek közös nevezőre hozni a két felet, tehát kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az obszervabilitási stratégia bevezetésében, illetve az ehhez szükséges szemléletváltás elindításában. Janiga Csaba (balra) és Klotz Tamás A beszélgetés résztvevői mind arról számoltak be, hogy a szervezetük vagy rendelkezik dedikált observability csapattal, vagy pedig cég szintű szándék van az obszervabilitás stratégiai bevezetésére . Úgy látják, hogy néhány éven belül el is érhetik azt a szintet, ahol már ténylegesen obszervabilitásról beszélhetünk. Az úton elindultak, az irány egyértelmű, és a Dynatrace segítségével a cél is elérhetőnek tűnik.

2025. május 28-án a CEU Nádor Event Centerben gyűlt össze a hazai obszervabilitás krémje a Dynatrace | Provice által szervezett Observability Hungary 2025 konferencia alkalmából. A hagyományteremtő eseményen hazai és nemzetközi szakértők járták körbe az obszervabilitás témakörét. A vendégek kerekasztalbeszélgetésből tudhatták meg, hogy ügyféloldalon mit gondolnak a technológiai vezetők és a Dynatrace vezéregyéniségeitől értesülhettek arról, merre tart az obszervabilitás. A konferencia bőven kínált lehetőséget az inspirálódásra, stratégiai és gyakorlati szempontból egyaránt. A reggeli blokkban a Dynatrace két regionális nagyágyúja, Johan Dahlin és Andreas (Andi) Grabner avatta be a jelenlévőket abba, hogy egy megfelelő stratégiai megközelítéssel használt obszervabilitási platform hogyan segíthet összehangolni az üzleti és informatikai célokat, valamint új szintre emelni az innovációt. Beyond the data, beyond tomorrow  – ez volt a konferencia mottója, de igazából Johan Dahlin (Dynatrace, regionális igazgató)  nyitóbeszédének címe is lehetett volna. Az Észak-Európát és Kelet-Közép-Európát tömörítő régiót vezető Johan a piacvezető AI-vezérelt observability platformon, a Dynatrace-en keresztül mutatta be az obszervabilitásban, különösen az üzleti obszervabilitásban rejlő potenciált. Felvillantotta, hogy mi mindenre tehet képessé a platform, és kijelölte a követendő utat is a konferencia 120 résztvevője számára. Johan Dahlin, Dynatrace regionális igazgató (Észak- és Kelet-Közép-Európa) Dahlin elsősorban az üzleti obszervabilitás köré építette fel előadását, amelyet azzal az indítókérdéssel kezdett, hogy mi van akkor, ha az összes rendszerünk működik, de az üzlet mégis jelzi, hogy gond van? Ez bizony arra utal, hogy az IT- és üzleti célok nincsenek összhangban egymással, ami nem meglepő, hiszen a két terület metrikái ritkán egyeznek egymással. Viszont a modern obszervabilitási eszközök éppen azért léteznek, hogy hidat képezzenek az IT és az üzlet között: a különböző célok mutatói kiegészítsék egymást, a rendszerek az üzlet céljait támogassák (hiszen ez az egész vállalat érdeke), és végül, élő képet kapjunk az üzleti adatokról, informatikai kontextusban. (A Dynatrace azért vezeti magasan az obszervabilitási platformok mezőnyét, mert élő, valós és teljeskörű üzleti információt biztosít, nem becslések és mintavételezések alapján állnak össze a dashboardok.) Johan végül 3 pontban foglalta össze a vállalatok számára követendő jövőbeli akciótervet: Silók lebontása : kommunikáció és együttműködés megteremtése az IT és az üzlet között; valamint lefektetni az igazán fontos célokat és azok kritériumait. Üzleti folyamatok digitális leképezése : a megfelelően konfigurált, működésünk egészére rálátó obszervabilitási platform páratlan lehetőséget biztosít számunkra. Engedjük szabadon az AI-t : hagyjuk, hogy mesterséges intelligencia gyűjtse és rendszerezze az ember számára feldolgozhatatlan mennyiségű adatot, nekünk pedig csak döntéseket kell hoznunk, vagy jóváhagynunk az előkészített döntéseket. Mindennek az egyik végkicsengése pedig az, hogy az IT csapat így hibajavítások helyett több időt nyerhet arra, amivel a lehető legnagyobb értéket teremti az üzlet számára, vagyis koncentrálhat az innovációra. Éppen erre kapcsolódott  Andreas (Andi) Grabner  előadása is, akit Johan egyszerűen csak mint "Dynatrace legenda"  konferált fel. Andreas "Andi" Grabner, Dynatrace & CNFC legenda Andi nemcsak a Dynatrace csapatának oszlopos tagja már több, mint másfél évtizede, de egyben a Cloud Native Computive Foundation nagykövete és a PurePerformance podcast házigazdájaként a Platform Engineering megközelítés egyik élharcosa. Andi főként arról beszélt, hogyan teremthetünk olyan környezetet fejlesztőink és engineereink számára, amelyben gyorsan, eredményesen tudnak dolgozni, ráadásul ahol a munka élmény lehet a számukra. Ezt az obszervabilitással és az elérendő céloknak megfelelően megtervezett, és lehető leghatékonyabb, leginkább felhasználóbarát fejlesztői környezet létrehozásával lehet megalapozni. A szervezetek így meg tudják tartani a legértékesebb, innovációt szállító munkavállalóikat és hosszú távon óriási versenyelőnyt építhetnek ki. Szintén erre a témára kapcsolódott előadásával Jagusztin László (Alerant), aki a platform engineeringet a DevOps után következő fejlettségi szintként mutatta be. A reggeli blokkot Mauro Pessina ( Akamas ) zárta, aki egy AI-vezérelt, automata felhőoptimalizálási megoldást mutatott be. A konferencia délelőtti programjában még Veréb Elemér, a Provice Informatika ügyvezetője  mutatta be, hogyan juthatunk el az üzleti obszervabilitás révén a kívánt vállalati céljainkhoz, majd kerekasztalbeszélgetés következett, amelyen többek között a Yettel Magyarország, az OTP Bank és a K&H Csoport  képviselői osztották meg az obszervabilitás területén szerzett tapasztalataikat. A kerekasztalbeszélgetés volt a konferencia egyik legizgalmasabb programja, balról jobbra: Bakos Sándor (K&H Csoport), Ficzere Zoltán (Yettel Magyarország), Janiga Csaba (OTP Bank), Klotz Tamás (Pillér Kft.), Veréb Elemér (Provice Informatika) A délutáni program előadói a technikai részletekben merültek el: délelőtti előadása gyakorlati folytatásában Andi Grabner élő demóval illusztrálta a belső fejlesztői platformok tekintetében a Dynatrace hasznosságát, Bortnyák Bence (Intalion) log menedzsment megoldásokat hasonlított össze, Stan Markov (Dynatrace) a DORA problémájára hozott technológiai megoldást, Csurgai Gábor (Telvice) pedig a MÁV+ applikáció Dynatrace-szel végzett fejlesztésének tapasztalatait mesélte el. A konferencia záró blokkjában Jakub Dering (Akamas) 50 ezer Kubernetes pod optimalizálásának tanulságait mutatta be, Tóth Ádám (InnovaTeQ) a belső és ügyféloldali rendszerek eltérő obszervabilitási és performancia igényeit, illetve az ezekhez szükséges stratégiákat vázolta fel, Tóth Bálint (Provice Informatika) pedig élőben mutatta be mire képes az Ansible automatizációs platform. A Dynatrace szponzorálásával megvalósított konferenciára ellátogatott 120 vendég átfogó képet kaphatott az obszervabilitás jövőképéről, valamint a technológiával kapcsolatos aktuális tapasztalatokról, és számos gyakorlati példával gazdagodott, amelyeket a mindennapi munkájuk során is hasznosíthatnak. A hagyományteremtő esemény sikerére és a pozitív visszajelzésekre való tekintettel a szervezőcsapat már a jövő évi folytatást tervezi.

Fokozottabb alkalmazásbiztonság, megbízhatóság és ügyfélélmény – ha ilyen csomagajánlattal érkezik egy platform, akkor egyértelmű, hogy szükség van rá, nem igaz? Ezt már a USI Insurance Services is belátja, holott korábban fogalmuk sem volt, hogy épp a Dynatrace-re van szükségük. Pedig a vezető obszervabilitási platform a biztosítók digitális transzformációjára is van megoldása. "A Dynatrace volt a nyilvánvaló választás a USI számára" – fogalmazott Wendy Mathis a biztosító Software Lead Architect-je. A USI szakemberei azután jutottak erre a konklúzióra, miután körülnéztek az obszervabilitási megoldások piacán, és a Dynatrace -t messze a mezőny élén találták. A Dynatrace "...komplett platform, ami még a felhasználói élmény monitorozást is magába foglalja, nem gondoltuk, hogy enélkül nem tudunk élni." A USI egy 1994-ben alapított, több, mint félmillió ügyféllel és 200 irodával rendelkező amerikai biztosító, 2,5 milliárd dolláros árbevétellel. Az IT-rendszerekben rejlő sebezhetőségek, különösen a harmadik feles (Third Party) szoftver-kockázatok vizsgálatánál merült fel, hogy korszerűsíteni kellene a működést, amelyek lassú és manuális folyamatokra támaszkodtak. Ráadásul a USI alkalmazásai teljesítményproblémákkal is küzdöttek, amelyek kihatással voltak az ügyfélélményre, és értékes munkaórákat vontak el a fejlesztői csapatoktól. Mivel tengernyi érzékeny adat biztonsága forog kockán, valamint az ügyfélélmény javítása is kulcsfontosságú szempont volt, a USI szakemberei intelligens (AI támogatott) obszervabilitási és biztonsági megoldás után néztek. A sebezhetőségek automatizált azonosítása és priorizálása volt a fő szempont. A piac átfésülése után egyértelművé vált számukra, hogy ezek az elvárások leginkább a Dynatrace platformban testesülnek meg. EREDMÉNYEK
Gyorsabb hibajavítás: napok helyett 20 perc
Csökkent sérülékenység: automatizált kockázatfelmérés és priorizálás
Szorosabb együttműködés: az egyértelmű információ erősíti a csapatmunkát
Beszállítói kapcsolatok javulása: átláthatóbb átvett alkalmazások "A Dynatrace teljeskörű biztonsági funkcióinak köszönhetően" – folytatja Mathis –, "valós időben láthatjuk, mi történik az alkalmazásainkkal, szervereinkkel, így gyorsan leszűkíthetjük és azonosíthatjuk a lehetséges problémákat. Fejlesztőként a Dynatrace lett a legjobb barátom. Látom a problémák gyökérokát, és gyorsan ki tudom adni javításra a felelős csapatnak." Mathis szerint a Dynatrace segít átlátni a fejlesztés jellemzően kaotikus világát, ezzel jelentősen javítva a szervezet hatékonyságát. Kiemelte azt is, hogy a megoldás lehetővé teszi, hogy a problémákat már azelőtt megoldják, hogy az gondot okozna a végfelhasználók számára. Forrás: dynatrace.com