My Items

2025-ben rendeztük meg első alkalommal az Observability Hungary konferenciát a Dynatrace csapatával karöltve a CEU Nádor Event Centerben. Az Observability Hungary 2026-ra gyakorlatilag már hazatértünk a CEU gyönyörű épületébe, hogy ezúttal még nagyobb formátumban bonyolítsuk le az eseményt: 150-nél több résztvevővel, 3 párhuzamos szekcióval, 2 kerekasztallal, sokkal több use case-zel, és az egészet tetőteraszos afterpartival megkoronázva. A visszajelzések alapján egy biztos: 2027-ben is lesz Observability Hungary. Vallomás, vízió, és egy meglepően őszinte nyitány Kiváló házigazdánknak, Szujó Zoltánnak köszönhetően már a rajtnál magasabb fokozatba kapcsolt az Observability Hungary, és ezt követően nem is volt megállás – még a szünetek is pörgősek voltak, akár egy Formula–1-es kerékcsere. A felvezetőben Veréb Elemér, a Provice ügyvezetője és az Observability Hungary megálmodója egy konferencia esetében formabontónak számító módon, de a korszellemnek megfelelően vallomást intézett a jelenlévőkhöz, amelyben igyekezett megindokolni, hogyan és miért került kapcsolatba azzal a céggel, amelynek köszönhető az obszervabilitás, mint fogalom és iparág megteremtése és bevezetése a nagyvállalati működésbe. Szujó Zoltán Elemér után a fenti céghez kötődő előadók támasztották alá az elmondottakat. Először Andreas „Andi" Grabner – a Cloud Native Computing Foundation nagykövete és a Pure Performance podcast házigazdája – beszélt az obszervabilitás szerepéről egy olyan világban, ahol már nem csak a felhő-natív, hanem AI-natív műveletekért is felelünk. Az előadás íve bemutatta a fejlődést, miszerint a monitoringból (adat) kiindulva eljutottunk az observability (insights) állapotba, majd ebből építkezve az AI világában már nem elég látni az adatot, az adatból cselekvésig kell jutni: „AI-first Observability closes the loop." — Andi Grabner, Dynatrace / CNCF Andi Grabner (Cloud Native Computing Foundation) Őt Pauli Kärkkäinen, a Dynatrace regionális igazgatója követte Observability Architecture címmel arról beszélt, hogy ezek a magas szintű elvek a gyakorlatban milyen architektúrára támaszkodva érvényesülnek igazán. A két előadás után kerekasztalbeszélgetés következett: Andi, Pauli, Luca Forni (Akamas) és Marek Walczak (Omnilogy) társaságában folytatta, Milena Kolodziej (Dynatrace) moderálása mellett. Ezt követően a mezőny stratégiai kávészünetre vonult. Hazai pálya – ahol a Dynatrace szolgálatba áll A második blokk a hazai gyakorlati példákra koncentrált. Králik Ervin (ONE Magyarország) „De mit adott nekünk a Dynatrace?!" címmel mutatta be, ő személy szerint mennyi mindenre használja a platformot – a napi rutintól a stratégiai döntésekig. (A Monty Python rajongóknak külön ajándék volt, hogy egy IT-konferenciáról sem maradhatott ki a Júdea Népe Front.) Hegedűs Ferenc és Veres László a Yettel Magyarországtól hozott egy AI MCP-vel integrált workflow demosorozatot, három különböző rétegben: Newman API teszt → Dynatrace event → Teams; K8s rightsizing Davis-szel; végül pedig egy Postman → MCP → DQL kérdés-felelet egy külső AI-agent és a Dynatrace között. Hegedűs Ferenc (Yettel Magyarország) Laci demóját Feri summázta, és kimondta a nap egyik leghasznosabb gondolatát is: "Az AI tool nem működik jól strukturált adat nélkül. Viszont jól strukturált adattal, egyetlen elhivatott kollégával és egy megfelelő AI előfizetéssel szürreálisan megnő az elérhető produktum, amire képes lesz. És ez még csak az első lépcsőfok." – Hegedűs Ferenc (Yettel Magyarország) Az esetpéldák után Veréb Elemér visszatért egy második felvonásra, hogy mintegy rajt-cél győzelemhez szükséges versenytervet mutassa be a szervezetei stratégiák gyakorlati megvalósításához, vagyis a sikerességhez elengedhetetlen megközelítést. Veréb Elemér (Provice Informatika) "Stratégiát mindenki tud tervezni, a gondok a végrehajtásnál jelentkeznek." – hívta fel a figyelmet Elemér arra a kihívásra, mivel a legtöbb szervezet küzd, majd az observability stratégia végrehajtásának konkrét, számonkérhető lépésein keresztül mutatta be azt a tervezést, amely elengedhetetlen egy stratégia sikeres kivitelezéséhez. A délelőtti plenárist a Halljuk az ügyfelet! kerekasztal zárta, amelyen Králik Ervin (ONE Magyarország), Hegedűs Ferenc (Yettel Magyarország), Kató Arnold (Pillér Kft.) és Janiga Csaba (OTP Bank) ült le egy színpadra – megbeszélni, hogy itt és most, a hazai bank- és telco-szektorban milyen obszervabilitás. Elemér moderált, és a kérdéseivel ügyesen tartotta a beszélgetést szigorúan szakmai pályán. Balról jobbra: Janiga Csaba (OTP Bank), Kató Arnold (Pillér Kft.), Králik Ervin (ONE Magyarország), Hegedűs Ferenc (Yettel Magyarország), Veréb Elemér (Provice Informatika) Délutáni szekciók – Business, Operations, Development két körben Ebédszünet után három különböző íven, egymás mellett futó Business, Operations és Development szekciókra tagolódott a program, mindegyik két körrel, közte egy kávészünettel. Business szál (A1 & A2) Az üzleti részt a „Mi 2026-ban az IT legjobban megtérülő beruházása?" kérdéssel nyitotta Illyés Gábor (CIB Bank), majd Thorsten Roth (Dynatrace) folytatta a Cloud Integration Without the Cloud Headache című előadással, ahol az egységes telemetriai jelek és a gyors döntés kapcsolatáról beszélt. A blokkot Miroslav Mraković (Span) zárta három olyan use case-zel, amelyek bár korábban kibogozhatatlannak tűntek, az observability és a kontextus AI-asszisztenciával villámgyorsan megoldotta a problémát. Illyés Gábor (CIB Bank) A kávészünet után az A2 már egészen máshová vitt: Pauli Kärkkäinen Make Great Deals with Your Tech Vendor címmel egy kifejezetten szokatlan, B2B-vásárlói nézőpontú előadást hozott – arról, hogyan érdemes a tech beszállítóinkkal jó megállapodásokat kötni, anélkül hogy bármelyik fél vesztesen állna fel a tárgyalóasztaltól. Ezt követte Kocsis Attila (Microsoft) előadása az Azure Copilot observability agent gyakorlati szerepével, majd Tóth Ádám (Innovateq) zárta a szálat Telemetria adatoktól üzleti értékig: Út a Business Observabilityhez címmel – pontosan azzal a hídépítéssel, ami a vezetői döntéshozók szempontjából a legfontosabb a témában. Operations szál (B1 & B2) Az Operations-t Jakab Tibor és Balogh József (MÁV) nyitotta Ami a jegy mögött van című előadásukkal, amely 8 év üzemeltetési tapasztalatát foglalta össze a MÁV Személyszállítás Jegyértékesítési rendszerénél – egy ritka, igazán mélyről jövő üzemeltetési betekintés. Utánuk Marek Walczak (Omnilogy) emlékeztetett rá, hogy az IBM i és z-Systems világa nem csak létezik, hanem továbbra is kritikus rendszereket futtat – és bizony ezeknek is helyük van egy modern, HILP-en is túlmutató observability-stratégiában. A blokkot Mauro Pessina (Akamas) zárta a K8s Optimization for the Cloud előadással, ahol már a cloud cost és a rightsizing terepére léptünk át. Balogh József és Jakab Tibor (MÁV Szolgáltató Központ Zrt.) A B2-ben Boross Ádám (AWS) Riasztástól a megoldásig címmel mutatta be, hogyan néz ki az autonóm incidenskezelés egy AWS-natív környezetben, majd Gaby Grau (Dynatrace) és Tóth Bálint (Provice) közösen hozta el a Stop Storing Logs. Start Using Them. előadást – kettőjükre maradt a feladat, hogy elmagyarázzák, miért nem az a kérdés, hogy mit őrzünk meg, hanem hogy mit kezdünk az általunk tárolt logokkal. Development szál (C1 & C2) A Development szekcióba először Jagusztin László (Alerant) hozta el Az AI is csak egy számítógép – az AI és az Observability kapcsolata című előadását, amelyből az is kiderült, hogy a hazai szervezetek harmadánál még semmilyen AI-stratégia nincs, miközben az AI ugyanúgy egy futtatókörnyezet, mint bármi más – tehát épp annyira (vagy még inkább) fontos, hogy megfelelően figyeljük a tevékenységét. Utána Lepsis Péter (Provice) folytatta beszélt a CICD pipeline Dynatrace-szel történő monitorozásásól, illetve automatikus tesztek futtatásáról, ahol egy ténylegesen használható, fejlesztői munkafolyamatba illeszkedő példán keresztül láthattuk, hogy a release pipeline és az observability nem két külön diszciplína, hanem egy rendszer. Henrik Rexed (Cloud Native Computing Foundation) A C2-t igazi nagyágyúk vitték: Andi Grabner visszatért egy második fellépésre is, ezúttal AI-Native Observability Driven Platforms in Action címmel – konkrét platform-példákon keresztül vezette le, hogyan néz ki, amikor az observability nem mellékszereplő, hanem ő a control plane. Henrik Rexed (CNCF) zárta a napot a fejlesztői szálon az Observability in the Matrix: Choosing the Right AI Agent to Escape the Chaos előadásával – egy demókra építő útmutatóval ahhoz, hogyan ne vesszünk el a sok versengő AI-agent között. Tetőterasz – ahol az Observability Hungary 2026 véget ért A párhuzamos szekciók után következett a záróceremónia, amelyen Andi Grabner és szerzőcsapata új könyvéből (Observability in the AI-Native Era), sorsoltunk ki 3 példányt. Ezután a CEU tetőteraszán folytattuk – pohárral a kézben, ahol kollégák, partnerek és versenytársak beszélgetéséhez a budapesti naplemente festett csodás hátteret. Olyan sok pozitív visszajelzés érkezett, hogy mindenképp valami hasonlóval folytatjuk legközelebb is. És akkor jövőre? Ha valamit megerősített ez a nap, az az, hogy az obszervabilitás Magyarországon már nem niche-téma, hanem stratégiai vita tárgya – és van rá igény, hogy évente egy napra a hazai szakmai közösség egy összejöhessen. Köszönjük minden előadónknak, partnerünknek és résztvevőnknek, hogy idén is velünk voltak. Találkozzunk jövőre is az Observability Hungaryn!

Fotó: Gemini Reggel fél három. Valami nem stimmel az éles környezetben. A csapat ébren, a terminálok izzanak, a logok pedig… nos, a logok ott vannak. Gigabájtnyi, szépen tárolt, szabályosan rotált naplóállomány várakozik a szervereken. Az összes adat megvan, a hiba mégis láthatatlan. Olyan érzés, mintha egy sötét szobában keresnél egy fekete macskát – ami talán ott sincs. Ismerős a jelenet? Ha igen, van egy jó és egy rossz hírem. A rossz: nem a csapatoddal van a baj, hanem a log-stratégiátokkal. A jó: ezen lehet változtatni. Ne kerülgessük: Tényleg megéri a váltás? Beszéljünk nyíltan a leggyakoribb ellenérvről: a költségekről. Sok hazai vállalatnál nem az a kérdés, hogy kellenek-e a logok – használják is őket, néha egész ügyesen. A valódi fájdalom az, hogy a jelenlegi megoldásuk már most is drága, a Dynatrace-re való váltástól pedig azért tartanak, mert „az biztos még többe kerülne”. A valóság azonban az, hogy a logkezelés ára nem a licenccel kezdődik és végződik. Ott van a tárolási költség, az indexelés erőforrásigénye, a manuális karbantartás és legfőképpen: az elvesztegetett idő. A Dynatrace egyedi értéke nem abban rejlik, hogy „olcsóbb”, hanem abban, hogy fenntartható és skálázható üzleti értéket ad. Amikor a logok egyetlen platformon élnek a metrikákkal és trace-ekkel, megszűnik a felesleges adatduplikáció és az indexelési adó. Egy optimálisan felépített környezetben a rendszer nem csak elnyeli a pénzt, hanem konkrétan megkeresi az árát a rövidebb leállásokkal és a felszabaduló mérnöki munkaórákkal. Az „ingyenes” megoldások rejtett ára Sok helyen halljuk: „Nekünk jó az ingyenes, nyílt forráskódú megoldás is.” Ez papíron jól mutat, de a tapasztalatunk az, hogy az „ingyen” sokszor a legdrágább opció. Miért?
A mérnöki óra nem ingyen van: Ha a senior fejlesztőid fele azzal megy el, hogy a log-architektúrát foltozza, vizualizációkat hegeszt vagy a tárolókapacitással bűvészkedik, az súlyos milliókba kerül. Reaktív vs. Proaktív: Az ingyenes eszközökkel akkor keresel, ha már baj van. A Dynatrace-szel a rendszer szól, mielőtt a hiba üzleti kiesést okozna. A kontextus hiánya: Egy ingyenes log-tár ritkán tudja megmondani, hogy az a konkrét hibaüzenet pontosan melyik felhasználó melyik tranzakcióját akasztotta meg. Tudj meg többet Intelligent Log Management microsite-unkon! 👉 Katt a linkre! A három klasszikus csapda, amibe mindenki besétál A „majd jó lesz valamire” logika: Mindent elteszünk, mert biztonságérzetet ad. Az eredmény? Kezelhetetlen adathalmazok és az egekbe szökő infrastruktúra-számla. Eszközök szigetvilága: A fejlesztők az egyik felületet nézik, az Ops egy másikat. Incidensnél az első negyedóra azzal megy el, hogy szinkronizáljátok: ki, hol és mit lát. A „Cost Center” mentalitás: Amíg a log management csak egy sor a kiadási oldalon, addig nem fog értéket termelni. Pedig egy jó stratégia közvetlen üzleti hasznot hajt: kevesebb éjszakázást és elégedettebb ügyfeleket. Mikor válik a log valódi előnnyé? A fordulat ott kezdődik, amikor a logok nem elszigetelten, hanem kontextusban léteznek. A Dynatrace Grail adatplatformja pontosan ezt a paradigmaváltást hozta el: az adatok előindexelés nélkül, egyetlen összefüggő rétegben érhetők el. Az eredmény? Nem tároljátok a logokat. Hanem használjátok őket. Találkozzunk az Observability Hungaryn! Május 5-én Budapesten pont ezeket a gazdasági és szakmai kérdéseket járjuk körbe. Két olyan előadót hozunk el nektek, akik közös előadással segítenek tisztán látni a számok mögött: Gaby Grau (Lead Solution Engineer, Dynatrace): Megmutatja, hogyan változtatja meg a Grail a log management alaplogikáját, és hogyan válik a költséghelyből versenyelőny. Tóth Bálint (Solution Engineer, Provice) pedig mindezt átülteti a gyakorlatba: élő demókon keresztül mutatja meg, hogyan váltható le a nehézkes, drága vagy nem hatékony megoldás egy jövőálló architektúrára. Ha eleged van a sötétben tapogatózásból és a rejtett költségekből, ott a helyed az első sorban! Készen állsz az intelligens logkezelésre? Ne várj a következő hajnali riasztásig vagy a következő sokkoló infrastruktúra-számláig. Nézd meg, hogyan hozhatsz ki többet az adataidból! 👉 Intelligent Log Management – Részletek és kapcsolatfelvétel 👉 Részletek és regisztráció – Observability Hungary 2026 (Május 5.)

Fotó: Adobe Firefly Képzelj el egy Formula–1-es autót, ami 300 km/órás sebességgel száguld a monzai egyenesben, de a mérnökök a boxfalon vakok. Nincs telemetria, nincsenek szenzoradatok, csak a pilóta elmondására hagyatkozhatnak, amikor a motor már füstöl. Őrültségnek hangzik, ugye? Pedig a mai nagyvállalati IT-rendszerek gyakran pontosan így működnek. Ha a rendszereid ma bonyolultabbak, mint amit egyetlen hagyományos monitoring dashboardon át lehet látni, akkor valójában obszervabilitási problémád van. A felhő és az AI már nem a jövő – az igazi kérdés az: látod-e, mi történik valójában a motorháztető alatt? Valami végleg megváltozott az IT-ben A felhasználók ma már minden digitális interakciótól real-time, hibátlan élményt várnak. Eközben a háttérben sosem látott komplexitás uralkodik: mikroszervizek ezrei, hibrid és multi-cloud környezetek, valamint egyre inkább "fekete dobozként" működő AI-modellek dolgoznak össze. A hagyományos monitoring itt már elvérzik. A CPU-használatot vagy a memóriát mérni olyan, mintha csak a guminyomást néznénk a boxban, miközben a motorvezérlés rakoncátlankodik. Az obszervabilitás viszont megadja a kontextust: logok, metrikák, trace-ek és üzleti eventek alapján mutatja meg, hogyan viselkedik a rendszer egészében. Az autonóm komponensek és az AI-korszak berobbanásával az obszervabilitás adja azt a bizalomréteget, ami nélkül nincs magyarázhatóság és megbízható ROI-mérés. A magyar valóság: boxkiállás az on-prem és a felhő határán Hol tartunk mi? A hazai nagyvállalatok jelentős része még mindig az on-prem örökségén vagy menedzselt megoldásokon ül. Bár az igény a szigorú kontrollra és a megfelelőségre érthető (ez magyarázza a private cloud erős hazai jelenlétét), ez a ragaszkodás sokszor kritikus mértékben lassítja a modernizációt. De a halogatás ideje lejárt. A legacy rendszerek, az edge computing és a mikroszervizek folyamatosan változó keverékét emberi erővel már képtelenség lekövetni. Ha nincs egy egységes platformod, a hirtelen beeső incidensek olyanok lesznek, mint egy váratlan Safety Car fázis – felborítják a stratégiát, az SLA-k sérülnek, az üzemeltetési költségek elszállnak, az üzleti innováció tempója pedig lelassul. AI, mint a te személyes versenystratégád Nem véletlen, hogy a Dynatrace lett a Visa Cash App RB F1 Team (VCARB) hivatalos obszervabilitási és teljesítmény-analitikai partnere. A versenypályán és a vállalati IT-ben ugyanaz a cél: a milliónyi adatpontból valós idejű, versenyt nyerő döntéseket hozni. A modern nagyvállalati IT maga az F1-es autó (brutálisan összetett, folyamatosan finomhangolt gépezet). Az obszervabilitás a telemetria és a boxutca mérnöki csapata. Az AI és az AIOps pedig a zseniális stratéga, aki a háttérben adatpontok millióiból „súgja meg”, hogy mikor kell kiállni a boxba, vagy hol bújnak meg a rejtett teljesítménytartalékok. Hozd ki a maximumot a digitális motorodból! – Observability Hungary 2026 Szeretnéd tudni, hogyan építheted fel a saját digitális boxutcádat? A Provice által szervezett Observability Hungary 2026 konferencián pont ezt mutatjuk meg: hogyan léphetnek szintet a hazai nagyvállalatok az on-prem világból a modern, SaaS-alapú obszervabilitásba úgy, hogy közben a kontroll is a kezükben marad. Mit kapsz, ha eljössz? Konkrét sztorikat: Hazai és nemzetközi vállalatok esettanulmányait – nem csak elméletet, hanem kőkemény gyakorlati megvalósítást. AI és obszervabilitás: Megmutatjuk, hogyan illeszkedik az obszervabilitás a vállalati AI-stratégiádba (és miért dől be a projekt nélküle). Szakmai és üzleti fókusz: Szervezeti, technológiai és üzleti szempontból is körbejárjuk a buktatókat és a sikertényezőket. A nap házigazdája a hazai F1-es közvetítésekből és motorsportból jól ismert Szujó Zoltán lesz. Zoli több száz futamról tudósított, így testközelből látta, hogyan épül fel a csúcsteljesítmény a pályán és a háttérben – mi pedig pontosan ezt a gondolkodásmódot hozzuk át most a nagyvállalati IT világába. Időpont: 2026. május 5., 9.00-17.00 Helyszín: CEU Nádor Event Center, Budapest Ne hagyd, hogy a versenytársaid elhúzzanak melletted, miközben te még a régi dashboardokat bújod és a logokat silózod! Hozd el az üzemeltetési és üzleti döntéshozó kollégákat is, és építsük fel együtt a jövőbiztos IT-infrastruktúrádat.